Hú, jó régóta nem írtam egyetlen kritikát sem. Pedig olvasni olvastam. Tegnap este épp Bárdos András Love Storyját fejeztem be.
Magamtól valószínűleg az életben eszembe nem jutott volna elolvasni, de még régebben ajánlotta valaki, hogy neki ugyan nem nagyon van ideje olvasni, de ezt elolvasta, és tök jó volt.
Úgyhogy amikor megláttam Margaret Atwoodot keresgélve a könyvtárban, akkor kivettem. Hátha tényleg jó.
Nem volt az.
Az eredeti Love Storyt, az Erich Segal-félét nagyon szeretem. Azaz, ha egészen őszinte akarok lenni, akkor nem azt szeretem nagyon, hanem az Oliver történetét. Ami a Love Story folytatása. A történet sokkal jobb, Marcie-t nagyon szeretem, és egy egészen más világba kalauzol el, mint amiben a legtöbb olvasó éli mindennapjait.
De vissza a Bárdos-féle könyvhöz.
Fura volt a stílusa, úgy első körben. Nem szeretem az ilyesmit. Nem szeretem, mikor nincsenek normális mondatok, mikor össze-vissza beböfögnek valamit, és aztán raknak egy pontot, jelezve, hogy végeztek. Nem. Ilyeneket nem írunk le. Azonkívül voltak benne tipográfiai hibák is. Mindegy, ezt még elnézi az ember.
A történet főhőse érdekes módon szimpatikus volt nekem, valahogy tudtam azonosulni vele – nulla érzelem, csupa szórakozás, mindenre magasról tesz. Aztán kezdett változni. De még mindig ugyanolyan volt, csak már kezdett néhány dologra ráébredni. Ez volt Olivér.
Jenny Eszter viszont borzalom volt. Bölcsész? Könyvmániás? Szuper, szeretem ezt a fajtát, én is ilyen vagyok. De aztán sikerült egy annyira inkompetens hülye picsát csinálni belőle – már elnézést a megfogalmazásért -, hogy a biztató kezdetből egy íves ugrással megérkeztünk az idegesítő kategóriába.
Fura volt. Az egész könyv valahogy fura volt. Az egyetlen szerencséje az, hogy nagyon rövid, mert így végigolvastam. Ha kétszer-háromszor ilyen hosszú lenne, akkor biztos, hogy félreraktam volna, és azt mondom, hogy nekem ennyi elég, köszönöm szépen.
Elgondolkodtam egyébként azon, hogy mennyire könnyű átvenni egy vázat, aminek a tartalmát aztán úgy csűröm-csavarom, ahogy nekem tetszik. És azt mondom, hogy ennek van is piaca jelenleg, de nem így. És nem gyalázzuk meg az eredeti történetet. Próbálom elfelejteni, hogy kitől is származik az eredeti verzió. Merthogy ez a feldolgozás nem üti meg a szintet. Nagyon nem.
3/10, mert mégis végigolvastam.