A Földet háború pusztította, emberek milliói haltak meg. Ebben a világban valóra válik az emberiség régi álma: végre lehetséges egy másik személy testébe bújni. A 16 éves Callie rábukkan egy titokzatos helyre, ahol rászorult tinédzserek bérbe adhatják fiatal testüket a társadalom idős, de tehetős polgárainak. Amikor azonban a fejébe ültetett szerkezet meghibásodik, Callie öntudatára ébred, és dúsgazdag bérlőjének mesés életét kezdi élni. Aztán a lány ráébred a halálos tervre, aminek ő is része. Az összeesküvés szálait befolyásos emberek mozgatják, és Callie kénytelen lesz végére járni a rejtélynek, ha életben akar maradni. Ez pedig nem lesz egyszerű, mert ebben a világban tényleg senki sem az, akinek látszik.

A könyv, amit már 2012 végén megszereztem, mégis két évet váratott magára, hogy el is olvassam. Nem tudom, miért történt így. Egyszerre rendeltem meg egy Agavés fantasy csomagban Az éhezők viadalával meg A burokkal.

Már ezerszer leírtam, hogy milyen szép a borító és mennyire tetszik maga a könyv, úgyhogy ezt nem fogom ezeregyedszerre is ecsetelni, rá is térek inkább a történetre (a fordítással majd csak a végén foglalkozom).

A főhős Callie Woodland: bár semmi extrát nem nyújt (szokásos szülők meghaltak, van egy kistestvér, akiről gondoskodni kell), mégis szimpatikus és könnyű azonosulni vele. Egy kicsit talán túl steril, mert tényleg nincs benne semmi különleges, de ezen könnyű túllépni. Engem a kistestvérek rettenetesen idegesítenek (Primet se szerettem, csak aztán felnőtt valamelyest, illetve mélyítve lett a karaktere, úgyhogy onnantól már nem zavart), de szerencsére Tyler nem sokat szerepelt, inkább csak mozgatórugóként szolgált Callie-nek.

Kaptunk egy legjobb barátot is, Michaelt, akivel be volt lengetve a szerelmi szál (ez kicsit hajazott a Gale-helyzetre, de azért annyira nem tűnt másolásnak), de végül nem igazán lett semmi. Hogy meglegyen a háromszög, jött Blake, akiről érdekes dolgok derülnek ki a könyv vége felé, amit most nem részleteznék, nem szeretném elspoilerezni se az első, se a második könyvet.

Eddig semmi eget rengető, igaz? Viszont van valami, amiben mégis tud újat mutatni A testbérlők, és ez a disztópikus világ, amelyet Lissa Price felépített. Érdekes, átgondolt dologról van szó: a Földön spóraháború dúlt, melynek során egy generáció, akiket leginkább munkaképes korúakként tudnék jellemezni, meghalt. Ez pedig azért történt, mert az oltóanyagot először a legveszélyeztetettebbek kaphatták meg: a gyerekek és az idősek. Ami azt jelenti, hogy a szépkorúak vezetik a világot. Merthogy ebben a futurisztikus világban a tudósoknak sikerült meghosszabbítaniuk az emberek átlagéletkorát: a száz év már meg se kottyan az öregeknek, sőt, vannak, akik a kétszázhoz közelítenek.

Ebben a szép új világban sikerül kifejleszteni egy technológiát, melynek segítségével a gazdag szépkorúak tetemes összegért kibérelhetik a fiatalok testét. Egy idő után Callie is arra a kényszerű sorsra jut, hogy jelentkezzen az Elsőrendű Állomásoknál és megengedje, hogy egy chipet a fejébe ültetve bérbe vehessék fiatal testét. Csakhogy a chip meghibásodik, és így Callie néha öntudatra ébred, amikor elméletileg gazdag bérlőjének, Helenának kellene irányítania őt. Szerencsére mindennek van logikus magyarázata, nem csupán annyiról van szó, hogy Callie a kiválasztott, valamiért különleges lány.

Érdekes koncepció, fordulatos, eseménydús történet. Nem volt nagyon mélyen kidolgozva, de így is elment. Nyilván érdekesebb lett volna még többet megtudni a világról, de tulajdonképpen így is olvasmányos volt, nem értetlenkedtem semmin. Bár volt benne szerelmi szál, nem tűnt hangsúlyosnak, ebben is leginkább Az éhezők viadalához tudnám hasonlítani, de még talán annyira sem volt jelen, mint ott. Engem kifejezetten szórakoztatott, a molyon adtam neki 4,5 csillagot, itt 7,5-öt adok neki, bár egyre inkább azt érzem, hogy a pontozás nem egy egyszerű dolog. Talán át kéne térnem az 5 csillagos pontozási rendszerre itt a blogon is.

Viszont muszáj megemlítenem, hogy a fordítás/szerkesztés pocsék volt. Aki teheti, inkább angolul olvassa el. Tele volt a könyv magyartalan mondatokkal, nem fordításokkal, félrefordításokkal, tükörfordításokkal. A központozás is katasztrofális volt. A felszólító mondatok végén pontok álltak, holott a magyarban oda felkiáltójelet szokás írni. Ha pl. Callie-t arra utasították, hogy fusson, akkor az így nézett ki: Fuss, Callie. Na, de a fordítás…

Például nem volt lefordítva az, hogy Pac Rim. Miért nem? Hányan tudják a magyar olvasók közül, hogy ez a Pacific Rimet akarja jelenteni, azaz a Csendes-óceánnal határos országokat? Ezekről a helyekről van szó:

A teljesség igénye nélkül még néhány dolog, melyek annak ellenére is szemet szúrtak, hogy próbáltam nem szétcincálni a szöveget olvasás közben:

43. oldal
Átugrottam a fontosabb részeket: három bérlés és a fizetség.
I skipped to the important parts: three rentals and the payment.
Még csak véletlenül sem ugrotta át őket, hiszen ezek voltak a fontos részek. Odaugrott hozzájuk, azaz megkereste őket, a többi blabla nem érdekelte. Nem mindegy, hogy I skipped to the important parts vagy I skipped the important parts.

98. oldal
francia tószt (french toast)
Én értem, hogy ez bundás kenyérnek fura lenne elsőre, mert ezt épp édesen ették, cukorral a tetején, de simán meg lehetett volna magyarázni, hogy ez egy édesen elkészített bundás kenyér volt. Nem mondom, hogy tökéletes, de én még életemben nem hallottam francia tósztról, és a google találatok is leginkább csak fotós oldalak képeit ajánlgatják, ahol valószínűleg gép fordított.

100. oldal (+egyéb helyeken)
bártender
Oké, ez egyértelmű, de az én fordításaimban még a frusztrációt és társait is magyarosabb szóra cserélik, nemhogy egy bártendert. Ami mondjuk talán kissé túlzás, de én még életemben nem mondtam azt a pultosra/csaposra, hogy bártender.

124. oldal (+egyéb helyeken)
canyon
Azt magyarul nem kanyonnak írjuk? Miért maradt angolul?

133. oldal (+egyéb helyeken)
eszkalálódott
Bártender 2. Ilyet szerintem soha senki nem mond, maximum viccből. Egy tizenéves meg aztán főleg nem.

145. oldal
Kezet adott, és odahúzott, hogy mellé üljek.
He gave me a hand and pulled me up to sit beside him.
A kezet ad kifejezést maximum arra szokták használni, hogy odanyújtotta a kezét, hogy megrázza a másik. De az is kicsit fura szóhasználat, nem mindennapi, inkább fiúsnak tartom. A give a hand kifejezés itt nyilván azt jelenti, hogy segített, de lehetne akár azt is írni, hogy kinyújtotta a kezét, hogy felhúzzon maga mellé. Azt, hogy ülni, simán ki lehetne egy ilyen mondatból hagyni, mert már előtte egyértelművé vált, hogy a srác ott ül a kerítésen vagy min.

165. oldal
A személyzet nem nagyon szereti, ha rám kell várni, amikor a nagyapám nincs itt.
The staff doesn’t really like having to wait on me when my grandfather’s not here, though.
Nem várni rá (az wait for me lenne), hanem kiszolgálni őt. Amiből a waiter szó is jön. A pincérekkel, felszolgálókkal kapcsolatban szoktam leginkább ezt a szót hallani.

171. oldal
– Te nem is tudod ezt.
“You don’t know that.”
Ez nem kifejezetten félrefordítás, csak nagyon jól példázza, hogy milyen bénácska mondatok vannak a könyvben. Itt mondjuk lehetett volna azt írni, hogy „nem tudhatod”, vagy valami.

Az ilyesmik felett át lehetne siklani, ha nem lettek volna ennyire döcögősek, magyartalanok a mondatok. Tényleg iszonyatosan sokat elvett a könyv élvezhetőségéből az, hogy magyarul olvastam. A második részt már angolul kezdtem el. Így utólag rájöttem, hogy nem feltétlenül jó megoldás a Starter/Middle/Ender dolgot nem valami egyértelműen felismerhető dologgal fordítani. Nem azt mondom, hogy hirtelen van rá valami szuper ötletem, de így elveszett valami a könyv hangulatából. A címmel viszont elégedett vagyok, szerintem nem rossz az, hogy egy kicsit más oldalról közelítették meg a témát. Meg amúgy is, elég badass az, hogy A testbérlők. :)

Mint már említettem, elolvastam a második részt is, úgyhogy arról is lesz majd kritika hamarosan.

Borító: 10/10
Sztori: 7/10
Kedvenc karakter: ööö… Callie?
Amit leginkább élveztem: Az, hogy bár vázlatos, mégis logikus magyarázat volt mindenre.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük