Introducing an instant classic―master storyteller Neil Gaiman presents a dazzling version of the great Norse myths.
Neil Gaiman has long been inspired by ancient mythology in creating the fantastical realms of his fiction. Now he turns his attention back to the source, presenting a bravura rendition of the great northern tales. In Norse Mythology, Gaiman fashions primeval stories into a novelistic arc that begins with the genesis of the legendary nine worlds; delves into the exploits of the deities, dwarves, and giants; and culminates in Ragnarok, the twilight of the gods and the rebirth of a new time and people. Gaiman stays true to the myths while vividly reincarnating Odin, the highest of the high, wise, daring, and cunning; Thor, Odin’s son, incredibly strong yet not the wisest of gods; and Loki, the son of giants, a trickster and unsurpassable manipulator. From Gaiman’s deft and witty prose emerges the gods with their fiercely competitive natures, their susceptibility to being duped and to dupe others, and their tendency to let passion ignite their actions, making these long-ago myths breathe pungent life again.
Egy új klasszikus: a jól ismert skandináv mítoszok a történetmesélés nagymestere, Neil Gaiman elképesztő átiratában.
Az ősi történetekből Gaiman regényszerű ívet kovácsol, kezdve a kilenc világ legendás megteremtésével, majd sorra veszi a félistenek, törpék és óriások tetteit. Például Thor pörölyének ellopását, aki ezután kénytelen nőnek öltözni – ez az ő szakállával és étvágyával nem kis feladat –, és úgy visszalopni. De elmeséli a legmeghatóbb történetet is, amikor Kvasir, a legbölcsebb isten véréből megfőzik azt a sört, amely aztán létrehozza a költészetet. A számtalan kaland Ragnarökkel, az istenek alkonyával, új idők és emberek születésével zárul.
Gaiman keze alatt a régi poros mítoszok újra élettel telnek meg. A regény mesteri és szellemes prózája kiemeli az istenek versengő énjét, megmutatja hajlamukat arra, hogy átverjenek másokat, és őket is átverjék, valamint megismerteti az olvasót azzal a tulajdonságukkal, hogy a szenvedélyt mindig hagyják felülkerekedni a józan eszükön.
Kíváncsi voltam erre a könyvre, és vártam is. Méghozzá azt, hogy valami olyasmi lesz, mint az Odd, ami egyébként az első hosszabb fordításom volt, azzal kilincseltem a kiadóknál műfordítói munkáért, de sajnos senki sem ugrott rá, hogy kiadja. Talán azért, mert az Agave szokta kiadni a Gaiman-könyveket, ők pedig nem tervezték sem akkor, sem azóta. Pedig be szoktak vállalni gyerekkönyveket is Gaimantől, meg a múltkor nagy meglepetésemre kiderült, hogy az Interworldöt is kiadják. Azt hiszem, azóta már a második résznél járnak.
De hogy végre rátérjek a konkrét könyvre… Őszinte leszek, csalódást okozott. Nem azért, mert nem volt szépen megírva. Szépen meg volt írva. És nem azért, mert nem voltak érdekesek a történetek. Azok voltak. De ezek nem Gaiman történetei, nem sok eredeti volt benne, volt, amit már olvastam korábban is. És igen, azt vártam, hogy lesz benne valami extra, valami „gaimanes”, valami olyan, amiért megéri elolvasni ezt a könyvet. Ennyi erővel bárki más is írhatta volna, és simán kiadathatta volna északi mitológiás könyvként.
Egyébként szívesen olvastam, szeretem a mitológiákat, régen egész sok ilyen könyvem volt, és szerettem őket olvasgatni. A nyelvezete is hozta a Gaimantől elvárt és megszokott színvonalat, úgyhogy tulajdonképpen jó élmény volt – csak semmi extra. Ha az ember épp mitológiás hangulatában van, és úgy gondolja, hogy olvasgatna ilyesmit, akkor hajrá, de ugyanennyi erővel kézbe vehet bármi mást is, vagy böngészheti az internetet. Ezért igazán nem érdemes a Norse Mythologyt olvasni. De úgyis fogják. Mert Gaiman. Mert ő húzónév. Mert bármit ír, azt kiadják és az emberek olvassák is. Amivel semmi baj, de jobb lenne megint valami eredetit és lenyűgözőt olvasni tőle.
A borító egyébként nagyon tetszik, igazán szép lett. :) Arról viszont fogalmam sincs, hogy hány pontot adjak neki. Molyon bejelöltem a 4 csillagot, de ez igazából csak annak szólt, hogy szépen megírt régi történeteket olvashattam. Nem pedig annak, hogy ez valami különleges volt. Ez a sokat emlegetett tisztességes iparosmunka volt. Kapjon mondjuk 6,5/10-et, így hangot adok a csalódottságomnak is valamelyest.