Fantasy Fordításaim Könyvek Young Adult

Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

Bár Catherine az egyik legkelendőbb fiatal hölgy Csodaországban, és a házasodni kívánó Szív Király kedvence, őt mégis egyebek foglalkoztatják. Ínycsiklandó süteményeket süt, és a leghőbb vágya az, hogy pékséget nyisson a legjobb barátnőjével. Azonban az édesanyja szerint ilyen gondolatok nem méltók egy olyan fiatal lányhoz, aki akár királyné is lehetne.

Cath megismerkedik Jesttel, a jóképű és titokzatos udvari bolonddal. Életében először valódi vonzalmat érez valaki iránt. Kockáztatva, hogy vérig sértik a királyt és éktelen haragra gerjesztik Cath szüleit, a két fiatal titkos, viharos kapcsolatba bonyolódik. Cath a saját szerencséjének a kovácsa akar lenni, és a saját feltételei alapján akar szerelembe esni. Ám a sorsnak más tervei vannak a varázslattal, őrültséggel és szörnyetegekkel teli vidéken…

Igazán szerencsésnek mondhatom magam, hogy én fordíthattam Marissa Meyer Heartless című könyvét. Nagyon tetszett az írónőtől a Cinder, és mindenképpen elolvasom a sorozat többi részét is.

A Heartless (munkacímén Szívtelen) egy kicsit más vizekre sodor bennünket. Bár Meyer itt is egy jól ismert mesére alapozza a sztorit, ez a könyv más stílusú, mint a Holdbéli krónikák. A Cinder viszonylag cselekménydús, akadt benne némi romantika is, ám nem az játszotta a főszerepet. A Heartlessben nagyon hangsúlyos a romantika – bár a főszereplőnek, Catherine-nek megvan a saját kis álma (pékséget szeretne nyitni, ám egy márki lányaként ennek hatalmas társadalmi akadálya van, ráadásul az anyja már ki is szemelte a lányának a lehető legjobb partit: magát a Szív Királyt), már az első fejezetben felbukkan a titokzatos, sárga szemű fiú. Ezt azért írom le, nehogy ugyanaz legyen ezzel a könyvvel is, mint A ragyogó udvarral, amiben sokan azért csalódtak, mert nem azt várták, amit kaptak. A Heartless egy lassabb, romantikus, ráadásul tragikus történet. (Azt hiszem, ez utóbbival nem árulok el nagy titkot, hiszen a könyv az Alice Csodaországban Szív Királynőjének előzménytörténetét meséli el, őt pedig már ismerjük Lewis Carroll klasszikusából.)

Mint említettem, nagy szerepet kap a romantika, ugyanakkor jó volt látni, hogy Catherine-nek saját, a szerelmétől független álmai is vannak. Azt hiszem, mindeninek szüksége van egy olyan hobbira, amit annyira szenvedélyesen szeret, mint Cath a süteménysütést. Jó volt olvasni, mennyire magával ragadta őt ez a tevékenység, megmelengette a szívemet. Catherine tehát pékséget szeretne nyitni a legjobb barátnőjével, aki egyben a komornája is. Ebből természetesen sok baj származik, egyrészt azért, mert egy márki lányaként nem nyithat csak úgy pékséget az ember, Catherine-nek a hozományán kívül természetesen semmiféle vagyona nincs, és nyilván senki sem akarná összeakasztani a bajszát az apjával azáltal, hogy hitelt biztosít a lánynak.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy Catherine-t nem akárki szemelte ki, maga a Szív Király szeretné feleségül venni. A többi szereplő mellett a király is nagyon tetszett, bár azt nem mondanám, hogy kifejezetten realisztikus volt, Meyer nagyon jól kidolgozta, sok vicces pillanatot köszönhetünk neki és nagyszerűen illett a történetbe. Azt hiszem, nem teljesen olyan, mint az Alice-ben, de némi írói szabadság mindenképpen megilleti Marissa Meyert is.

Catherine karaktere is említésre méltó. Bár pozitív hős, akivel határozottan együtt érez az ember, sok olyasmit tett, amivel nem értettem egyet. Sokszor nyámnyila volt, határozatlan, sőt, attól sem rettent vissza, hogy megszegje a szabályokat, egyszer még lopásra is vetemedett. Azt hiszem, ettől lett olyan emberi. Véletlenül sem tökéletes, mégis szerethető karakter volt.

A sárga szemű udvari bolondot, Jestet is nagyon szerettem, és igazán érdekes sorsot tudhatott magáénak. Szívesen olvastam volna mindenféle kalandokról, kár, hogy ebbe a könyvbe csak ennyi fért. A társa, Holló, sok fejtörést okozott nekem, ugyanis nagyon szeret rímben beszélni az ebadta, remélem, sikerült az eredetihez méltó ötletes, aranyos és vicces megoldásokat találni magyarul. Ha már felsorakoztatom a többi szereplőt, akkor természetesen Cilindriánt (azaz eredeti nevén Hattát, tudjátok, a Bolond Kalapost) sem érdemes kihagyni a felsorolásból, kifejezetten érdekes karakter volt, a könyv végén zseniálisan ábrázolta őt Meyer. És persze ott volt az elmaradhatatlan Vigyori, az itt-ott felbukkanó (néha inkább félig eltűnő) vicces macska.

Heartless szövevényes, ugyanakkor jól felépített történet, a végén minden szál összeér. Egyetlen negatívumként azt tudom felhozni, hogy összességében talán egy kicsit hosszúra sikeredett, voltak olyan részek, amikor nem sok minden történt, ám ez csak utólag tudatosul az emberben, mert maga a szöveg nagyon olvasmányos, magával ragad. Meyer nagyon ügyesen csempészte be az eredeti mese elemeit a történetébe, a szemfüles olvasó rengeteg apróságot észrevehet. (Szerintem az egyik legzseniálisabb a rózsák átfestésének magyarázata, ezt tulajdonképpen szó szerint nem említi, mégis tökéletesen megmagyarázza a könyv.)

Bár tudtam, hova fut ki a történet, hiszen ismerem a Szív Királynő karakterét, mégis szomorú voltam, hogy olyan véget ért, amilyet, az utolsó pillanatig drukkoltam a szereplőknek. Meyer ügyesen írta meg Catherine változását, az utolsó néhány fejezet is kifejezetten élvezetesre sikerült és a végszó is nagyon hatásos. Némi sötétség senkit se tántorítson el, néha ilyen könyvek is kellenek. Az biztos, hogy hatással van az olvasó szívére, de hogy ki milyen érzéssel csukja be a könyvet, az már természetesen egyénileg változó. Én nagyon szerettem olvasni és fordítani is.

Heartless önálló könyv, nem sorozat, kerek egész, lezárt történet, így azok is nyugodtan a kezükbe vehetik majd, akik tartanak a sorozatoktól. És ki tudja, ha ez a könyv sikeres, talán újabb Marissa Meyer könyvek is megjelenhetnek majd a Könyvmolyképző gondozásában. Én nagyon örülnék neki. :)

A könyv 2016-ban jelent meg, ám érdekes módon több különböző borítót is kapott. Így hirtelen nem is tudom eldönteni, melyik tetszik a legjobban. Talán balról a második, a fehér alapon indákkal díszített. Hamarosan írok egy posztot, amiben megmutatom a külföldi borítókat is; a magyar egyelőre még kérdéses, meglátjuk, melyik borítót veszi át a kiadó (ha nem ők maguk csinálnak egyet), ahogyan az is, mikor jelenik meg, szerintem 2018-ban várható.

Borító: 8/10
Sztori: 9/10
Kedvenc karakter: Mindenkit szerettem, Vigyori, a macska nagyon cuki volt. :)
Amit leginkább élveztem: A történetszövést, az eredeti mese elemeinek felbukkanását.

Art: Mariana Doodles

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot: *