Már nagyon vártam ezt az időszakot mozizási szempontból, mivel rengeteg olyan filmet vetítenek, amelyeket érdekesnek találok és szívesen elmegyek moziba, hogy megnézzem őket. Ezen filmek egyike volt az Epic, amely magyarul a – szerény véleményem szerint – borzalmas A zöld urai címet kapta. Nem mondom, hogy így hirtelen van jobb megoldásom, de azért a film nézése közben eszembe jutott, hogy mondjuk a Levélőrök/A levélőrök még mindig egy fokkal jobb megoldás lett volna, de a fordításra még röviden visszatérek.

A történet igazán nem bonyolult: MK (Mary Katherine) az anyja halála után elköltözik az apjához, aki leginkább egy szétszórt tudósnak néz ki: házában hatalmas rendetlenség uralkodik, csetlik-botlik és folyamatosan elvonják a figyelmét az erdőben kiépített megfigyelőrendszerének jelzései. Merthogy MK apja teljesen biztos benne, hogy az erdőben apró emberek élnek, akik védelmezik a rengeteget. Csakhogy senki sem hisz neki. Még a saját lánya sem, egészen addig a pillanatig, amíg egy vihar során apróvá nem zsugorodik és a királynő halálakor rá nem bízza az erdőt éltető rügy védelmének feladatát. Ebben segítségére lesz levélőrök vezére, Ronin és Nod, a lázadó ifjú levélőr, aki amellett, hogy remek „pilóta”, igazán helyes fiú is.

Ugyan nem bonyolult a sztori, mégis nagyon jól működik. És megmondom őszintén, hogy valószínűleg pontosan ezért tetszett az Epic ennyire. Mindenki (saját magamat is beleértve) azt mondogatja, hogy a régi mesék sokkal jobbak voltak. Gondolok itt a Disney mesékre, mint például Hófehérke, Csipkerózsika, A Szépség és a Szörnyeteg, stb. Ezek a mesék persze szinte kivétel nélkül sok száz éves tündérmesék alapján íródtak, amelyeket az idő már „tökéletesre” koptatott. Az Epicnek sikerült történetileg leutánoznia ezt a sémát és nagyon jól megoldották a feladatot. A téma nem lerágott csont, ugyanakkor nem is próbál meg túlságosan bonyolultan szórakoztatni: éppen ebben rejlik a sikere.

Az animáció nagyon-nagyon jól sikerült, bár ez már az előzetesből is kiderült, így itt nem ért különösebb meglepetés. A 3D külön pluszt adott hozzá, hiszen – ahogyan az egy animációs filmtől elvárható – a legkevésbé sem zavarta a szemet és az egyébként is gyönyörű jelenetek most még élvezetesebbek lettek.

A karakterek aranyosak voltak és szerencsére nem írták őket végtelenül butára. Ugyan a reakcióik sokszor kiszámíthatóak voltak és a történet is végül happy end-del végződött, ám ez a legkevésbé sem vett el a film élményéből, sőt: pontosan ezt is vártam tőle. Megvolt a kötelező bolondos karakter(páros) is: a csigák nagyon cukik voltak, főleg hogy az egyikük teljesen odáig volt MK-ért. :)

A fordítással is meg voltam elégedve, a poénkodós részeket is egészen jól megoldotta a fordító, bár ettől függetlenül persze jobb lett volna eredetiben nézni, csak sajnos erre nem volt lehetőségem, mivel a MOM-ban csak naponta egyszer vetítik és arról már lekéstünk, amikor eldöntöttük, hogy megnézzük a filmet.

Egyébként meglepő módon kevesen voltak a moziban, és persze mi voltunk az egyetlenek, akik gyerek nélkül mentek. :)  Ha jól emlékszem, akkor összesen tízen voltunk a teremben, aminek persze lehet, hogy az volt az oka, hogy hétfői napon néztük meg a filmet. (A büfében meg is jegyezte az eladó a kollégájának, hogy nem csodálkozik rajta, hogy nincsenek sokan, hát ki az, aki hétfőn moziba jár?! Nem akartam mondani, hogy hát én, aki épp tőled veszem a pattogatott kukoricát… Egyébként nem igazán értem a dolgot. Ha nem dolgozik/nincs iskolában épp az ember, akkor nem tökéletesen mindegy, hogy milyen nap van? Persze lehet, hogy csak én nem értem a társadalmunk bonyolult, íratlan szabályait.)

Visszatérve tehát a filmre: nekem nagyon-nagyon tetszett, igazán jó élmény volt. Nem is tudom, hogy milyen számot adjak rá, mert bár 10/10 volt az élmény, nem volt benne semmi újító vagy meglepő. Legyen 9/10, de tényleg semmi gond nem volt vele, szerintem abszolút a régi mesék hangulatát idézte, amit én már nagyon hiányoltam, hiába vagyok túl a gyerekkoromon már egy ideje… Remélem, hogy lesz második rész, én egészen biztosan vevő lennék rá.

Egyébként végig vártam, hogy felcsendül majd az előzetesben hallott The Lightning Strike a Snow Patroltól, de sajnos nem volt benne. :( Mindegy, ez legyen a legkevesebb, az előzetesben azért használták. (A Gatsbynél ugyanolyan szomorú voltam a Florence + The Machine miatt is, inkább azt a dalt használták volna, mint azokat a sokszor túlzottan modern darabokat.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük