Érdekes élmény volt Neil Gaiman Amerikai istenek c. műve. Körülbelül három hét alatt olvastam el, ami kicsit lassú nálam, de örültem, hogy eddig tartott. Majdnem végig nagyon élvezetes volt.
A mű a címből egyértelmű módon Amerikában játszódik. Főszereplője Árnyék, akit én már egy novellából ismertem. Árnyék éppen kiszabadul a börtönből, amikor a könyv elkezdődik, ám sajnos meg tudja, hogy felesége meghalt. Így, nem lévén semmi dolga, senkije sem, akihez hazamehetne, elszegődik egy bizonyos Szerda úr szolgálatába. Szerda megvédelmezése és kísérgetése érdekes emberekkel hozza össze, és olyan dolgokat tár fel előtte, amelyekről addig fogalma sem volt.
Ami nagyon tetszett, az a fejezetek végén lévő egy-egy kis történet volt. Felfrissített sokszor, és teret engedett annak, hogy a regény ne csak egy történetet mondhasson el, hanem rengeteg, apró történetből álljon össze. A kedvencem egyébként az Amerikába érkező arab (azt hiszem) származású ügynök története volt. Illetve az ikreké is nagyon érdekes volt.
Külön vicces volt minden egyes rész, amiben Nancy úr szerepelt, hiszen, megtörve a sorrendet, az Anansi fiúkat már olvastam.
Egyetlen rész volt, amit unalmasnak találtam: azt, amikor az istenek felsorakoztak a csatára, Árnyék pedig épp a fán volt. Az a rész egyáltalán nem szórakoztatott, még jó, hogy nem tartott olyan hosszú ideig.
A magyar borító nagyjából ugyanolyan, mint az eredeti. Tetszik is mind a kettő.
Azt akartam írni egyébként, hogy nem találtam igazán kivetnivalót a fordításban, aztán eszembe jutott, hogy egyszer volt egy dolog, amit nem értettem. Elmentek megkeresni valakit, akinek a nagybátyjával már előtte találkoztak. Erre azt mondta végül a szóban forgó személy, hogy ő nem az unokatestvére XY-nak. És nem értettem. Hát persze, hogy nem unokatestvére, mert unokaöccse! Aztán megnéztem az eredeti verziót, és naná, hogy nem cousin volt benne, hanem nephew. Ezt eléggé benézte a fordító. :)
A pontszámon nagyon gondolkozom, mert nehéz tényszerűen megítélni a regényt úgy, hogy közben ne foglalkozzak azzal, hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Merthogy igazság szerint annyira azért nem. Kicsit mást vártam. Egy kicsit többet. Mindenkitől azt hallottam, hogy mennyire jó, és mennyire csodálatos, de nekem személy szerint mondjuk az Anansi fiúk jobban tetszett. Ettől függetlenül élvezetes volt, és ajánlom mindenkinek olvasásra: 7/10.