At birth, Ella is inadvertently cursed by an imprudent young fairy named Lucinda, who bestows on her the „gift” of obedience. Anything anyone tells her to do, Ella must obey. Another girl might have been cowed by this affliction, but not feisty Ella: „Instead of making me docile, Lucinda’s curse made a rebel of me. Or perhaps I was that way naturally.” When her beloved mother dies, leaving her in the care of a mostly absent and avaricious father, and later, a loathsome stepmother and two treacherous stepsisters, Ella’s life and well-being seem to be in grave peril. But her intelligence and saucy nature keep her in good stead as she sets out on a quest for freedom and self-discovery as she tries to track down Lucinda to undo the curse, fending off ogres, befriending elves, and falling in love with a prince along the way. Yes, there is a pumpkin coach, a glass slipper, and a happily ever after, but this is the most remarkable, delightful, and profound version of Cinderella you’ll ever read.
Ha egy mesebeli bárókisasszony szép, okos és ráadásul gazdag – mi híja lehet a boldogságának? Óh, nagyon is sok, mert Ella minden adományok tetejébe születésekor varázslatos ajándékot kap Lucindától, a jóindulatú, de roppant meggondolatlan tündértől – az örök engedelmességet! Ha valaki azt parancsolná, hogy három napig ugráljon fél lábon, meg kellene tennie, de még azt is, ha történetesen azt a parancsot kapná, hogy vágja le a tulajdon fejét! Hogyan védekezik a talpraesett és szerencsés adottságai mellett még jó humorral is megáldott leányzó az átoknak bizonyuló ajándék ellen, hogyan igyekszik megszabadulni tőle, és hogyan jut el a manók, tündérek, hús-vér, jó és rossz emberek, derék óriások és gonosz orgok között.. Ugyan hová? A boldogtalansághoz? A boldogsághoz? Megtudjátok az amerikai írónő minden oldalon újabb meglepetéssel szolgáló, élvezetesen modern meseregényéből – a mesebeli hősnővel szinte egyidős iskoláslány fordításában.
Ezt a regényt egy egyetemi kurzusomra olvastam el. És micsoda szerencse, hogy benne volt a tananyagban! Én azok közé tartozom, akik nem találkoztak vele gyerekkorukban, úgyhogy felnőtt fejjel olvastam el ezt a mesét. Merthogy ez egy mese, egy igazi, szuper történet, ami elvarázsolja az embert, akárhány éves is legyen.
Végig fenntartotta az érdeklődésemet, és bár sejtettem, hogy mi lesz a vége, akkor is tudni szerettem volna, hogy mi történik a következő oldalon. Nagyon olvasmányos volt, tele varázslatos elemekkel, mesés teremtményekkel. Külön örültem neki, hogy némi társadalomkritika is helyet kaphatott a regényben, hiszen pl. az iskola, ahová Ellát elküldik, nagyszerű tükröt mutatott a hagyományos társadalomban betöltött női szerep számára. De nem is kell eljutni a finishing schoolig, már maga az átok is része ennek a tükörnek, csak talán nem annyira explicit módon, mint az iskola.
Egyetlen apróság zavart: a kis varázslat és a nagy varázslat. Mármint, értem én, ha akarom, de nem akarom érteni. Simán lehetett volna arról szó, hogy egyszerűen képtelen Mandy arra, hogy nagy varázslatot csináljon. Ez a „a pálya széléről nézem, amint szenved a játékos” dolog baromira nem tetszett! Tudnék segíteni, de izé, inkább nem, mert akkor majd neked még rosszabb lesz. Akkor is, ha végül amúgy is még rosszabb lesz. És ne menj el megkeresni Lucindát, mert úgysem jársz jól vele. Szóval értem én, hogy szükség volt erre a történetszálra, és nem volt logikátlan. Egyszerűen csak bosszantott.
Összességében viszont egy iszonyatosan jó regényről mesélhetünk. Élvezetes stílus, érdekes történet, jól megformált karakterek – mindez mesés köntösbe bújtatva. Mi kell még? Kortól függetlenül mindenkinek ajánlom, ezt kicsik és nagyok egyaránt élvezhetik. :) 9/10. Mindenképpen szeretném majd elolvasni az írónő többi regényét is!
Borító: 5/10
(Magyar borító: 3/10)
Sztori: 9/10
Kedvenc karakter: Ella
Amit leginkább élveztem: Varázslatos volt a történet. Az ember azonnal „otthon” érzi magát, amint olvasni kezd.