Amikor először olvastam a Continuumról a sorozatjunkie-n, nem igazán keltette fel a figyelmemet. Még arra sem figyeltem fel, hogy kanadai a sorozat, pedig ez már alapból piros pontot jelent nálam. Aztán láttam a Lost Girl alatt a reklámokat, és végül úgy döntöttem, hogy ideje megnézni. Nem bántam meg a döntésemet. Sőt. Mondhatom, hogy szinte rögtön kedvenccé vált ez az időutazós sci-fi.
A történetről röviden annyit, hogy Kiera Cameron életébe kapcsolódunk be, aki 2077-ben Protectorként dolgozik (ez egyfajta rendőr, rendfenntartó). Kierát az utolsó pillanatban értesítik, hogy be kell mennie abba a terembe, ahol a Liber8* nevű lázadó csapat vezetőjét/tagjait akarják kivégezni. Azonban egy kis hiba csúszik a számításba: a terroristák egy gömb alakú szerkezetet használva robbanást idéznek elő, s a robbanás során Kiera és a lázadók visszakerülnek 2012-be. Nem kell sokat gondolkodni rajta, hogy mi lesz a sorozat fő irányvonala: Kiera haza akar jutni, ám amíg itt van, meg akarja akadályozni, hogy a lázadók újraírják a történelmet.
Szinte rögtön a sorozat legelején „találkozik” Alec Sadlerrel, a tizenéves géniusszal, akit Kiera már ismer – mint milliárdos idős embert, aki a 2077 egyik legnagyobb cégének, a Sadtechnek a vezérigazgatója. Végül Kiera a vancouveri rendőrségnél köt ki, mint ahol Carlos Fonnegra lesz a társa. A sorozat nem csak Kiera illetve Alec, hanem a Liber8 tagjainak tevékenységét, életét is figyelemmel kíséri.
Hatalmas pozitívum részemről az, hogy nem ment el a sorozat abba az irányba, hogy epizodikus nyomozós sorozat legyen átívelő szállal. A Continuum az átívelő szálra koncentrál, és néha történik valami, amibe Kiera belefolyik, amiben segít, de ezekről általában kiderül, hogy a Liber8-hez köthető bűncselekmények. Talán ez kicsit már túlzás is, ahogy így végig gondolom, de a sorozat nézése közben abszolút nem tűnt idegesítőnek vagy életidegennek. Talán épp az a sorozatban a lenyűgöző, ahogyan összefonják a jelen és a jövő történéseit. Minden ki van számolva, minden le van fedve. De sosem lehetsz benne biztos, hogy mi lesz a következő lépés, és hogy miért úgy történnek a dolgok, ahogy. És persze az is nagy kérdés, hogy ki intézte úgy, hogy a dolgok úgy alakuljanak, ahogy. Lehet változtatni a múlton vagy pedig újra és újra ugyanazt játsszák el? Nagy kérdések ezek, és a Continuum idáig sikeresen lavírozott az egyes elméletek között. Csak így tovább! :)
Külön említésre méltóak azok a jelenetek, amelyek a jövőben zajlanak. Nekem nagyon tetszik mint a megvalósítás, mind pedig az elgondolások és ahogyan azt prezentálják. Egy kicsit az Arrow-t juttatta az eszembe, mert ahogy ott Oliver a szigeten töltött éveibe pillanthatunk be flashbackek formájában, itt most Kiera emlékeit láthatjuk időről időre. Néha jobban kapcsolódik a 2012-es eseményekhez, néha pedig kevésbé, de általában megvan a konkrét céljuk és nem véletlenül kapjuk épp azokat a jelenteket, amiket.
Nagyon jól meg vannak csinálva azok a jelenetek is, amelyekben a jelen/múlt átváltozik a jövőbe/múltba (nem egyszerű,mi? :) ). Nekem rettenetesen tetszenek a tájképek, a városról készült képek is – azt hiszem erre mondják azt, hogy nagyon jó a fotózás. :) Arról nem is beszélek, hogy lenyűgöző dalokat választanak arra, hogy aláfessék az egyes jeleneteket. Ami idáig legjobban tetszett, az talán a második részben volt, a végén. Egy kanadai zenész, Matthew Barber Where the River Bends c. dala csendült fel:
Összességében tehát mindenkinek ajánlom a Continuumot. Tele van remek fordulatokkal, jól átgondolt a cselekménye, és bár keveset foglalkoznak az érzelmekkel olyan szempontból, hogy nem igazán van a szerelmen és a vonzódáson a hangsúly (természetesen Kiera fájdalmát és honvágyát megfelelő mértékben érzékeltetik – valahogy ezt is sikerült úgy eltalálni, hogy nem zavaró), mégsem mondhatom azt, hogy hiányzik belőle. Sőt, ami azt illeti, inkább nehezményezném, ha össze akarnák hozni Carlost és Kierát. Eddig szerencsére erről nincs szó, de választ csak az idő adhat erre a kérdésre. :)
Részemről abszolút 10/10 a sorozat, nagyon élvezem. (Mondjuk azt be kell vallanom, hogy a második évad első része nem volt annyira eseménydús, izgalmas, de még sok rész van, hogy beinduljon a dolog, úgyhogy nem aggódom.)
*Ez az, amikor angolul tökéletes, magyarra viszont nem lehet lefordítani. :) Legalábbis hirtelen nem jut eszembe semmi.