In the first title, Amy and her mother are in a fierce trailer accident after rescuing an abandoned horse. Amy’s mother is killed immediately, and Amy is rushed to hospital in a serious condition while the horse is sent to a local vet.
When Amy wakes from her coma, she must face returning to life at the stable without her mother. She cowers in her room after returning from the hospital, denying the comfort she could find in the familiar smell of grain and the welcoming nickers of the horse.
Not until a pony falls terribly ill does Amy consider her mother’s absolute commitment to horses; then she realises it is her own deepest passion as well.
Amikor először megláttam ezt a könyvet, annyira nem voltam elragadtatva, mert nem szeretem a kutyás/lovas/állatos dolgokat, illetve azt, hogy mindent kutyával/gyerekkel próbálnak rám tukmálni. De ez a könyvecske jócskán várakozáson felül teljesített. Felesleges volt félnem attól, hogy ebben is jön majd az állatvédő duma, hogy hosszas lóleírások lesznek majd, meg ilyesmi.
Bár természetesen sok szó esik lovakról és pónikról, hiszen ezek az állatok Amy életének biztos pontjai, a hangsúly mégis inkább a családi történéseken van, azon, hogy hogyan dolgozza fel két fiatal lány az anyukájuk halálát, és hogyan próbálják működőképessé tenni kettejük kapcsolatát. Ez a könyv éppen annyira szól a lovakról, arról, hogy mit adhatunk az állatoknak és mit nyújthatnak ők cserébe, mint arról, hogyan viszonyuljon az ember másokhoz – adott esetben a saját családtagjaihoz.
Tetszett, hogy ennyire élethűek voltak a szereplők. Nem kell nagyon bonyolult karakterekre gondolni, de egyiket sem éreztem sablonosnak. Kedves történet hiteles karakterekkel. Még Amy sem idegesített a maga makacs tizenéves viselkedésével, annyira hihető volt. Lou-t, a nővérét is nagyon érdekesnek találtam, és külön örültem, hogy a végén egy kicsit más oldaláról is megmutatkozott.
Jó pár elvarratlan szál marad a könyv végére, és nagyon sok karakterről csak egy-két dolgot tudunk meg, de ez azért van, mert egy igen hosszú sorozatról van szó. Vajon honnan ismeri egymást Lou és Scott? Mi történt közöttük régen? Hogyan alakul Ty sorsa? Ott marad-e Lou Heartlanden hosszú távon is? Sok olyan kérdés merült fel bennem, amire sejtem a választ, de olyanok is akadnak, amiknél fogalmam sincsen, csak találgatni tudok. Szívesen lefordítom majd a következő részt is. :)
Rövid kis könyvecske, a Delfin napló sorozat jut róla eszembe, az volt körülbelül ilyen jellegű és terjedelmű. Nem tudom, tetszett-e volna tizenévesként, kicsit nehéz eset voltam, de az biztos, hogy most tetszett, és ha egy kislánynak könyvet kellene ajánlanom, szívesen mondanám, hogy ezt vegye le a polcról. Van benne egy-két lovas kifejezés, de nem viszi őket túlzásba az írónő, pont annyi, hogy az még élvezhető legyen; ráadásul – bár én nem értek a lovakhoz – minden hitelesnek tűnik, amit leír.
Viszont remélem, lesz új borító, ez nem valami megkapó.
Borító: 6/10
Sztori: 9/10
Kedvenc karakter: Lou
Amit leginkább élveztem: Azt, ahogyan az írónő az emberi kapcsolatokat bemutatta, főleg Amy és Lou kapcsolatát.