Könnyed, bájos történet volt, ahogy azt Kerstin Giertől megszokhattuk. Olvastam, hogy sokakat zavart a lassú építkezés, de én egy cseppet sem untam, hogy megismertük a szálloda alkalmazottait és vendégeit. Azt már bántam, hogy mivel rengeteg volt a szereplő, mindenkit csak úgy kutyafuttában néztünk meg, még Fannyt sem éreztem magamhoz igazán közel.
Bizonyos szempontból nagyon tini volt, például a szerelmi szál meg a civakodások mindenképpen, más szempontból meg egy kicsit fura példát mutat a tini olvasóknak: érdekes volt, hogy Fanny nem érettségizett le, …
Kattints a spoilerért!
aztán ezt nem is oldotta fel az írónő, és az is, hogy végül, amikor összejöttek Bennel, egy év múlva már egy szobában is voltak, totál felnőttesen. Ami persze, egyébként tök logikus és nem is fura a való életben, csak ez egy bohókás, kissé misztikus YA regény, nem a való élet.
A legaranyosabbak persze a kissé misztikusabb elemek voltak, például a Tiltott Macska meg a Hugók, és érdekes volt az a fülbevalós lány is, aki szükség esetén pont jó irányba terelt mindenkit. :)
A fő konfliktus karakterek tekintetében jó volt, de rejtélyként nem építkezett valami egységesen és egyértelműen, szóval egy kicsit rohanósnak éreztem a végét, meg olyan hirtelen váltottunk át szerelmi problémákból meg szállodai gondokból…
Kattints a spoilerért!
gyerekrablásba. Tristan szála viszont tök jól működött.
Közben azon is elgondolkoztam, hogy nem volt ugyan tökéletes ez a történet, de jópofa volt, szívesen olvastam, és ha jön a következő Kerstin Gier-könyv, azt is meg fogom venni és el fogom olvasni. És az alapján, hogy 86%-on áll a könyv és egész sokan is olvasták, szerintem mások is így vannak ezzel. Most akkor mégsem kötelező, hogy remek dramaturgiájú legyen egy regény? Néha elég az is, ha valami magával ragad és szórakoztat.
A szőrösszívűségem oka, amiért csak 4/5-re értékelem a regényt, az az, hogy nyelvileg nem voltam vele megelégedve. Rengetegszer kizökkentett olvasás közben a sok stílusbeli váltás, az oda nem illőnek tűnő szavak, a sok németes hatás. Lehet, hogy kezdő volt a fordító, aki egyébként a kreativitást igénylő problémákat tök jól megoldotta, viszont akkor a szerkesztés során erősebben bele kellett volna nyúlni, hogy gördülékenyebb és magyaros legyen, ne csak értelmes.