Mivel tetszik az ötlet, úgy gondoltam, írok egy bejegyzést, amiben leírom 2014. „legjeit”. Csak azokból a könyvekből válogatok, amelyeket idén olvastam (nem, nem volt sok :( ismét: majd ha lediplomáztam…), úgyhogy nem biztos, hogy az említett könyvek 2014-ben jelentek meg. Sőt. :)
Az év legjobb könyve
Kody Keplinger: The Duff
Írtam már róla, de most ejtek még pár szót a Duffról. Igen, tudom, nem tökéletes a regény. De annyira jó volt olvasni! Magával ragadott, és az első pillanattól kezdve együtt sírtam és nevettem Biancával. Nagyon szerettem olvasni és fordítani is. Még sok-sok könyvet Kody Keplingertől!
Viszont a legjobb borító címet biztos, hogy nem nyeri el…
Az év legrosszabb könyve
Kelly Link: Magic for Beginners
Erről is írtam bejegyzést, úgyhogy ide csak annyit, hogy a „Travels with the Snow Queen” zseniális, kis túlzással az összes többi, amit tőle olvastam, pocsék. Nem csak ebben a kötetben, hanem a Stranger Things Happenben is. Ehhez képest Nina Kiriki Hoffmann Permeable Borders c. novelláskötetét ezerszer jobban élveztem. Azok nagyon jó történetek voltak. Még ha nem is mindig olyasmi kerekedett ki a végén, mint amit én szerettem volna, ötletesek voltak. Kelly Link nekem egyszerűen túl elvont. Persze simán lehet, hogy velem van a baj, de én ezeket az elvont, illetve abszurd dolgokat egyszerűen nem tudom hova tenni.
Az év legnagyobb meglepetése
Neil Gaiman: Neverwhere
Na jó, bevallom, hogy nehezen tudtam ide bármit is beírni, de a Neverwhere talán olyan szempontból meglepetés nekem, hogy először nem tudtam végigolvasni. Untam, nem értettem, fura volt. Lehet, hogy az is belejátszott, hogy magyarul olvastam. Másodszorra már angolul fogtam neki, és könnyedén elvarázsolt. Ugyanúgy élveztem, mint Neil Gaiman többi regényét.
Ezután már csak plusz élmény volt, hogy idén eljutottam Londonba is. Mind the gap, Knightsbridge, folytassam?
Örülök, hogy elolvastam végül.
Az év legnagyobb csalódása
Mary Ann Shaffer és Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Annyira tetszett az elején, még a fordítással kapcsolatban is csak apróbb észrevételeim voltak, aztán jött a második fele, és beütött a krach. Rosszkor olvastam volna?
Az év legszebb borítója
Katja Millay: The Sea of Tranquility – Nyugalom tengere
Ez egy pillanatig sem volt kérdéses. Az egyik legszebb borító, amit valaha láttam. És a történet is nagyon jó volt! :)
Még két regény van, ami labdába rúghatna ebben a kategóriában, az egyik A testbérlők, de arra haragszom a fordítás miatt, a másik pedig a Mila 2.0, viszont azt csak megvettem idén, az olvasásig még nem jutottam el.
Egyéb kategóriák, ömlesztve
Kedvenc karakter: Cole St. Clair :)
Engem bíztak meg a Sinner fordításával, ezért gyorsan el kellett olvasnom (egyébként már régóta tervezgettem) a Mercy Falls farkasait. Kicsit Twilight feeling volt a sok szenvedés, de amikor megjelent Cole és Isabel… Na, azok a részek baromi jók voltak. És a Sinnerben még többet megtudhatunk róluk, ugyanis ők a főszereplők! :)
Az év leginkább túlértékelt könyvének kategóriájában a The Fault in Our Stars (Csillagainkban a hiba) győzedelmeskedne, a legelgondolkodtatóbb könyv „díját” pedig Ned Vizzini It’s Kind of a Funny Storyja vihetné haza. A legjobb filmfeldolgozás esetleg mehetne a The Fault in Our Starsnak, mert a Divergent, bár követte a könyv sztoriját… Hát, izé. Ha már az alaptörténet sem nagy durranás, akkor mit várunk a filmtől? Elszórakoztatott, de semmi extra. Nem egy The Hunger Games, na. A Mockingjay meg jó volt, viszont kettészedték, így kicsit fura érzés. A Catching Fire-nél sokkal izgatottabb voltam.
Fordítások terén a legjobb a Nyugalom tengere volt, tényleg szépen volt magyarra fordítva, csak egy-két dolgot találtam, ami nem annyira tetszett; a legrosszabb A testbérlők volt, aminél annyira kiakadtam, hogy molyon még szövegesen is értékeltem, pedig olyat ritkán szoktam.