Kezdjük ott, hogy utálok takarítani. A leggyűlöltebb háztartási munka a mosogatás, bár ezt az utóbbi időben gumikesztyűben végzem és úgy azért elviselhető. A második a felmosás. A legjobban egyébként ablakot pucolni szeretek (már ha ez a szó megfelel a ház körüli munkákhoz kapcsolódó viszonylag pozitív érzelem leírására), de annak sajnos az égvilágon semmi értelme, mivel a keretbe ragasztott dupla ablaküveg van, olyan, amit nem lehet szétszedni, és aki építette, volt olyan okos, hogy nem mosta le belül, mielőtt összerakta volna az ablakot. Így hiába mosom, ha belül koszos. Úgyhogy egy ideje úgy döntöttem, hogy ezek után engem nem érdekel.
Viszont van valami, amit még a takarításnál is jobban utálok, és ez a tanulás. Néha úgy érzem, hogy sosem fogok már kikerülni a rendszerből, és örökké csak teljesen felesleges dolgokat fogok magolni, amikre két hét múlva már nem emlékszem, vagy pedig össze fogom keverni (mint múltkor Oscar Wilde életét Benjamin Disraeliével*). Azonban két hét múlva záróvizsga, így muszáj tanulnom. Mondjuk, ha őszinte akarok lenni, akkor bevallom, hogy elég szarul állok vele. Átnéztem már pár tételt (egészen pontosan 9-et a 24-ből), viszont ezeket is csak felületesen, mivel képtelen vagyok meg nem is akarom ezt a sok felesleges információt heteken át tárolni az agyamban. Viszont a tételek átnézésével is elcsúsztam és most is csak itt blogolok, úgyhogy ideje lenne erőt venni magamon.
Az első két bekezdésre szükség volt azért, hogy teljesen megérthesse a kedves olvasó azt az egy mondatot, amit eredetileg írni szerettem volna: mostanában mindig el van mosogatva és a délelőtt folyamán felmostam a fürdőszobát is.
* Erről inkább nem nyilatkoznék bővebben.